A fenntartható üzemanyagra történő átállás hatalmas költségekkel jár, ezért a légitársaságok az adófizetők segítségét kérik.
Bár 2015-ben a COP 21-en nem esett szó a légitársaságok környezetszennyezéséről, az idei november tizedikén megrendezett COP 26 klímacsúcson viszont fontos szerepet kapott a fenntartható üzemanyag előállítása a légi közlekedésben is. Több nemzet is aláírta a nyilatkozatot, miszerint közösen fogalmazzák meg a hosszú távú, 2050-ig elérni kívánt kibocsátási célokat. A listán jelenleg 18 aláírás szerepel olyan nemzetektől, amelyek a globális légi közlekedésből származó kibocsátások több mint 40 százalékáért felelősek – olvasható az Edie hírportálon.
A célok kidolgozása a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és „más kiegészítő együttműködési kezdeményezések” támogatásával történik majd – áll a nyilatkozatban.
„A célok számszerűek és időhöz kötöttek lesznek,
a változások nem a légitársaságok növekedésének korlátozását, hanem a technológia fejlődését jelenti”
– magyarázza a hírportál.
A nyilatkozat szerint a felek elismerik, hogy „a Covid-19 hatása ellenére a nemzetközi légi közlekedési ágazat, valamint a légi utasok száma és a rakomány mennyisége a következő 30 évben várhatóan jelentősen növekedni fog”.
A skóciai klímakonferencián vita kerekedett a fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) körül.
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság a fenntartható üzemanyagok használatát szorgalmazza annak ellenére, hogy ez hatalmas költségekkel jár – ismertette a Bloomberg.
Az elektromos és hidrogén üzemű repülőgépekre még éveket kell várnunk, a meghosszabbított fejlesztési határidők miatt a fosszilis üzemanyagokról történő átállás több mint egy évtizedet is igénybe vehet. A becslések szerint az átállás nem kevesebb, mint 2 billió dollárba kerülne.
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Harcosok Klubja, VOKS 2025, átláthatósági törvény– ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Csintalan Sándor publicista, aki önmagát háborúpárti ukrán propagandistaként aposztrofálja, és Szalai Szilárd, a Századvég elemzője.
A házelnök szerint a parlamentben megszűntek az érdemi viták: azonnali kérdések órája helyett azonnali sértések órája lett. Ukrajna pedig akár unión kívül, akár belül lesz, vazallus állammá válik. Kövér Lászlóval Szalai Zoltán beszélgetett.
Köszönjük olvasóink bizalmát!
Tekintsék meg elemzésünket a Mandiner YouTube-csatornáján!
Körképünk az elektromos autók helyzetéről Közép-Európában.
Kollár Kinga a brüsszeli források visszatartása kapcsán örömködött Brüsszelben. Nem meglepő módon a Fővárosi Közgyűlésen is nagy vihart kavartak a tiszás képviselő mondatai. Erről és Magyar Péter bennfentes kereskedelmi botrányáról kérdeztük a tiszásokat.
Nagyon úgy néz ki, hogy nem valósulnak meg az orosz-ukrán béketárgyalások a Vatikánban.
Keserédesre sikeredett az évforduló.
